Chow Ken

Bemutatás

1900-ban járunk, amikor Kwang Hsu a császár és az északi manchuk (jin-ek vagy qing-ek) külföldi (japán, orosz) segítséggel próbálták teljesen uralmuk alá hajtani Kínát és a demokráciát visszaszorítani. A japán katonák is segítséget nyújtottak a harcban és nőket, gyerekeket is gyilkoltak, erőszakoltak meg. Mindenkire halál várt, aki a manchuk ellen szegül. Egy jómódú családból származó feleség, Chow Ken Ching nem tudja tétlenül nézni a gonosz tetteket és az egyik éjszaka segít pár menekülő civilnek a japánokkal szemben. Másnap a férjével, Ting Yan-al összeveszve (aki félti a család hírnevét) úgy dönt, hogy a hazafiak, lázadók kis csoportjához szegődik és tanulmányi ösztöndíjat nyer Shanghai-ba. Ott már több diák is szerveződik, hogy szembeszálljanak a manchukkal. Megismerkedik a szintén hazafi Shu Shin Lee-vel és Kwang Hennel is, akik főszerepet szeretnének vállalni a felkelés megszervezésében.

A rejtekhelyükön azonban rendőrök törnek rájuk, majd később a fogadóban is, de Chow Ken elintézi őket. Azonban nyilvánvaló, hogy áruló van közöttük és ő nem más, mint Kwang Hen. A felkelők csoportja végül végrehajtja az első akcióját és bombával megölnek egy korrupt minisztert. Chow Ken visszatér a férjéhez és két gyerekéhez és közli a férjével, hogy szeretne elválni, mert nem akarja, hogy a híres család hírneve csorbát szenvedjen. A felkelők ravasz tervet eszelnek ki: Wei Fu neves hivatalnok éppen egy rendőri osztagot próbál létrehozni, ezért kapóra jön neki egy ösztöndíjjal érkező diák, aki a lőfegyverek mestere. Ez a személy Shu Shin Lee, akinek az a terve, hogy az osztagból felkelőket farag és amikor az ünnepi átadón ott lesz Wei Fu és az összes politikus, akkor végeznek mindenkivel. Wei Fu tanácsadója azonban óvatos, ezért megváltoztatják az átadó napját (így Chow Ken-ék nem tudnak segíteni), másrészt az átadó éles fegyverek nélkül fog zajlani. Ez azt okozza, hogy Shu Shin-ék késekkel lépnek akcióba az átadón és nagy veszteségeket szenvednek. Shu Shin is meghal, de sikerül megölniük Wei Fu-t és rengeteg korrupt minisztert is. Chow Ken bosszúból az új minisztert, En Ling-et is megöli, de az udvarában lévő katonák, Kwang Hen vezetésével elfogják őt. Kwang Hen elárulja neki, hogy szerelmes belé és ha a manchuk mellé áll, akkor minden bűnét megbocsátják. Chow Ken elutasítja az ajánlatot, ezért börtönbe zárják. Még a két gyerekét is felhasználják, hogy próbálják megtörni és írja alá azt a nyilatkozatot, hogy a manchuk-at elismeri, de ő nem teszi, ezért lefejezik. A halála azonban mártírrá tette őt és nagyon sok kínainak adott bátorságot, amelynek eredményeképpen 1911-ben létrejött a demokratikus Kína.

Jimmy Wang Yu-t még nem nagyon láttuk eddig politikai, történelmi filmben, de most ebben is bizonyít. Habár teljesen más karaktert játszik (nem a bosszúálló gépet), azért egy hosszú harci jelenetben itt sem hazudtolja meg önmagát. A harci koreográfia (amely kungfu és wuxia elegye) a kornak megfelelően teljesen jó és a színészekkel is meglehet elégedve a néző. Nagyon sok drámai jelenet van a filmben és folyamatosan érezhető a feszültség. Kicsit emlékeztet az 1956-os magyar forradalomhoz. A történet és a harci jelenetek balanszolt egyvelege tökéletesen harmonizál és leköti a néző figyelmét. Ki kell emelnem, hogy Hsiao Chuang Kuo remek mozdulatokkal harcol és passzol neki a kemény nő szerepe. Nem lett klasszikus a film, de 1972-es színvonal átlagát teljes mértékben hozza és egyszer érdemes megnézni. Az angol szinkron egyébként teljesen jó.