1 szavazat 2

Bemutatás

King Shi Yi-nek a mestere elmesél egy 20 évvel korábbi történetet, amelyben szemtanúja volt egy rablásnak, mely során Meng Sheng Tung és felesége megöli a másik neves harcművészeti iskolának a vezetőjét, Li Ming-et és elrabolja az iskola két harcművészeti könyve (Buddha Ököl Ereje és annak gyógyítása) közül az egyiket. A rablás során azonban a feleségét megöli Li testvére és Meng gyereke is a helyszínen marad.
A történet elmesélése után King Shi mestere felelősnek érzi magát, ezért megkéri őt, hogy hozza helyre a régi hibáját és keresse meg Meng-et és ölje meg. King elindul és útja során megismerkedik Li Shen Nan-al, akinek egyetlen célja van: szintén megölni Meng-et. Meng félelmetes sereget és hatalmat épített ki a harcművészeti könyvnek köszönhetően és nincs más célja, mint szolgálni a Császárt és felszámolni, megölni Li Ming utolsó leszármazottait is. Fel is tűnik egy szertartáson, megemlékezésen, amelyet Li Ming halálának emlékére tartanak. Itt ismerhetjük meg Ku Chi Hua-t, akinek Meng elárulja, hogy bizony ő az apja. Felkéri, hogy menjen vele, de Ku elutasítja.
King Shi és Li Shen összebarátkozik, ezért Li elviszi egy föld alatti rejtekhelyre, ahol a nagybácsikájával élnek és ahol bosszút terveznek Meng ellen. A nagybácsi nem más, mint a 20 évvel ezelőtti túlélő, Li Ming testvére, Li Shen pedig nem más, mint Li Ming túlélő lánya. Meng mellett azonban már Ku Chi-t is meg akarják ölni, de King Shi lebeszéli őket erről. Cserébe King Shi és Ku Chi elmennek Meng-hez és megkérik, hogy bűnbocsánatból 3-szor hajoljon meg Li Ming emlékhelyénél. Meng ezt elfogadja és elmegy a megemlékezésre, ahol Li Ming testvére csapdát állít neki és megvakítja Meng-et. Felbukkannak Meng és Li Ming emberei, követői is. Ádáz küzdelem kezdődik.

Kezdésképpen szögezzük le, hogy 1966-os filmről beszélünk, illetve, hogy nem Shaw Brothers finanszírozású alkotás. Ezen tények fényében egy egész jó mozival van dolgunk. Bevallom, hogy a kezdeti harcművészeti koreográfiákat látva megfogadtam, hogy lehúzom az értékelést, de aztán beláttam, hogy ami most viccesnek, szánalmasnak tűnhet (két cintányért a tompa élével hozzáérintesz egy férfihoz és ő meghal) az 1966-ban nem is volt olyan rossz. Egyébként is a film többi aspektusa, mint a látványvilág, történet, színészek játéka egész jól visszahozza a mozit, abba a kategóriába, hogy a néző szeretné végig nézni és kíváncsi az események alakulására. A játékidőt mondjuk picit sokallom, de egy percig sem untam. Nem rossz wuxia ez.

  • Történet
  • Harci koreográfia
  • Képi világ
  • Zene
2

Videó és Fotó

1 fotó

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük